Hogyan látja a gyermekotthon rémét egy gyermekpszichiáter? | VADASKERT-M
Dr. Szolnoki Nikolett mesél nekünk Tracy Beakerről

Az emberi társadalmak strukturáltak. A társadalomhoz tartozás előnyeiből pedig nem mindegyik társadalmi réteg részesül egyenlően. Vannak, akik életmódjuk, életkilátásaik vagy életminőségük miatt messzebb kerülnek azoktól, akik képesek önerejükből életüket befolyásoló döntéseket hozni, megtenni nagy lépéseket. Ilyen Tracy Beaker is, Jacqueline Wilson regényének híres-hírhedt főhőse.

Hogy lehetőség van-e egyik társadalmi csoportból átkerülni egy másikba, lehetőség van-e integrációra vagy reintegrációra, egymás támogatására, az a társadalom berendezkedésétől függ. Egymás megsegítésének első lépése pedig a társadalmilag hátrányos helyzetű emberek problémáinak és igényeinek megismerése. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok azonosítására azért van szükség, hogy tudjuk, kiken kell segíteni – ez felnőttként könnyebben azonosítható, ám gyermekek esetében speciális eszközök és médium szükséges hozzá. Ilyen lehet a mese, a regény vagy a színdarab.

Az általános iskolásoknak szóló irodalomban eddig J. K. Rowling Harry Potter sorozata képviselte dominánsan ezt az érzékenyítő műfajt. A konfliktus egyik gyökere a boszorkánytársadalom elitjét képző ‘aranyvérűek’ kirekesztő attitűdje a ‘sárvérűekkel’ szemben, akik további hátrányos helyzetű lényekkel, félóriással, vérfarkassal vagy házimanókkal vállalnak szolidaritást. A regény főszereplői döntően egyéb módon, pl. testi különbség, szegénység vagy pszichés karakter mentén kiközösített társakkal barátkoznak.

tracy_beaker_borito_500px.jpg

Jacqueline Wilson regénye azonban más nézőpontból mutatja meg a különböző csoportok helyzetét az általános iskolás gyerekeknek.

Gyerekek esetében legtöbbször a rossz családi körülmények okozzák a társadalmilag hátrányos helyzetet. Abban a családban, ami nem tud a gyermek számára biztonságos kötődést, valamint kellő önbizalomhoz és önállósághoz, sikerélményhez és szerethetőségérzéshez köthető produktív fejlődést biztosítani, a gyermek biztosan hátrányos helyzetűvé válik.

Ebben érintett Tracy Beaker is, aki Jacqueline Wilson regényének főszereplője.

Tracy Beaker, a 10 éves, gyermekotthonban élő kislány saját szavaival mesél életéről, álmairól, küzdelmeiről. Ennek megismerése mélyen érint minden gyerek olvasót, mivel az egyes számú elbeszélés révén könnyen tudnak azonosulni vele.

Tracy úgy érzi, nem szeretik, ezért sokszor magányos, frusztrált és magatartásproblémás. Bántalmazás és elhanyagolás miatt került gyermekotthonba. Boldogtalan, mert a nehéz múlt ellenére is hiányzik neki az anyukája. Színes álmokat sző róla: biztos sokat dolgozik, messzebb költözött, hogy szebb otthonuk legyen, vagy híres színésznő, aki hamarosan eljön érte, csak nem tudja, hol keresse őt. Tracy a nevelőkkel és a többi gyerekkel sem jön ki jól, ráadásul egyszer majdnem örökbe fogadták, de végül az sem jött össze. A felnőttek szemében Tracy zűrös bajkeverő és hálátlan kis szabályszegő, akinek túl nagy a fantáziája, és aki túl gyakran füllent. Kevesen látják, hogy Tracy derűs, okos és humoros, aki azzal szórakoztatja a többieket, hogy a tápiókapuding halszemekből, a sárgabaracklekvár pedig aranyhalból van.

Szerintünk szerethető álmodozó, aki a szebb élet reményében egyre várja az anyukáját, várja, hogy jobbra forduljon a sorsa, miközben vagy történetmesélésbe menekül, vagy bosszút forral az ellenségei ellen. Örök optimista, rendületlen újrakezdő, kitartó bizakodó, akiről felnőtt és gyerek egyaránt példát vehet.

Jacqueline Wilson nemcsak mesterien ábrázolja a társadalomban hátrányos helyzetben élő kislányt, de kifejezetten megszeretteti őt az olvasóval.

Olvass bele itt!

(A cikk nyitóképe a “The Story of Tracy Beaker” c. brit televíziós sorozatból származik.)

Forrás: https://www.pagony.hu/cikkek/hogyan-latja-a-gyermekotthon-remet-egy-pszichologus